Imádom a nemzeti ünnepeket. Nagyon jó dolog volt már gyerekkorom óta ezeken a napokon, hogy különösen magyarnak érezhettem magam. Emlékszem minden évben elmentem a nagypapámmal a Nemzeti Múzeumhoz, mert ott mindig volt „valami”. Természetesen mindig kaptam „hurkapálcika Magyar zászlót”, ami persze mindig eltört és szomorkodtam miatta.

2006 októberén elvették ezt tőlem.  Elrontották Bródy János szavaival élve a „sötét lelkű ostobák” akik azt mondták keressek magamnak máshol hazát. Ott úgy éreztem örökre elromlott valami. A miniszterelnök beszéde alatt, kiabálások füttyögések és minősíthetetlen hangú megszólalások hangoztak el olyan emberek szájából, akik véleményem szerint fele annyira sem értik meg október 23.-át mint szeretnék és mint szeretném.

Az hogy ma MSZP-s vagyok főként ennek az élménynek köszönhető. Mert egy normális országban akarok élni, mert nem akarom, hogy mások döntsék el hogy ki a magyar és ki nem az.

Mert nem az a magyar, aki ordibál az utcán és randalírozik.

Baloldali vagyok, demokrata és hazaszerető magyar.  De elment a kedvem a nemzeti ünnepekre való kijárástól. Nem akarom azt hallgatni, ahogy a már fent említett sötét lelkűek hogyan akarják elvenni tőlem azt, ami csak az enyém, az ünnep élményét.

Hiányzik az élmény. 2010-ben tehát újra próbát tettem. Ismét csalódnom kellett. Az ordibálás eltűnt az utcáról, de ennek csupán az volt az oka, hogy az ordibálók a másik oldalon vannak, a baloldal ennél „stílusosabb”. Ordibálás helyett azonban mégsem az ünnepről szólt ez a nap, hanem aktuálpolitikai beszédeket kellett végighallgatnom. Nem érdekel az, hogy Orbán Viktor emberei hogyan fényezik magukat. Én emlékezni szeretnék. Emlékezni és újra magyarnak érezni magam.

Az idei október 23.-án is lesz minden, ami a népnemzeti oldalnak köszönhető: lesz békemenet, Orbán beszéd és természetesen politikai nagygyűlések is minden oldalon. Idén ismét próbát teszek, hátha visszakapom a nemzeti érzésemet. Természetesen nem megyek ki sem a békemenetre, sem az állami ünnepségekre. Próbát teszek ezzel a nagy ellenzéki összeborulós ünneppel.

Remélem, a fiúk kihoznak valamit belőle, mert őszintén mondom, nem szeretnék többet csalódni. Mielőtt az a vád érne, hogy ez egy burkolt politikai reklám, azoknak azt mondom, valószínűleg (sőt biztosan tudom) hogy sokan olvassák a blogomat, de őszintén nem ez fogja sarkából kifordítani a világot. Politikailag szólva ez inkább vinne, mint hozna.

Mindenesetre bemásolnék egy dalt és egy képet, melyen minden információ megtalálható arra az esetre, ha valaki velem tartana.